Bővebben Kállósemjén, Kállayak

Barokk kastély – időkapszula, talicska és titkos járatok

Ha ez az épület mesélni tudna, dicső múltról, fényes fogadásokról, politikai vitákról, nagy tivornyákról, a parketta eltüzeléséről, diákcsínyekről, enyészetről és megújulásról is számtalan izgalmas történet kerülne elő.

Keletkezése az 1760-as évekre tehető; megépítését egy olasz mesternek, Salvator Aprilisnak köszönhetjük, aki a nagykállói vármegyeházát is tervezte. A barokk épület eredetileg az előcsarnokból és a mai hat központi helyiségből állt, amihez a 19. században hozzácsatolták a keleti szárnyat, majd az emeleti teraszos részt. A Kállay család 1945-ig lakott a falak között. A háborúban igencsak megrongálódott, gazdátlanná vált épületben először munkásszállást alakítottak ki, majd az Apagyi Állami Gazdaság műtrágya- és terményraktárként hasznosította. Az 1960-as években kollégiumként működött, hiszen a településhez tartozó, távoli tanyáról nem tudtak volna a gyerekek nap mint nap ingázni; a bentlakásos lehetőség 1990 körül veszítette el a jelentőségét, amikor a családok beköltöztek a faluba.

Igaz ugyan, hogy a kúriát 1964-ben műemlékké nyilvánították, de az igazi áttörést a 2015-ös felújítás jelentette, amikor a romokból szinte csodával határos módon új életre keltették az épületet. A munkálatok kezdetén még nem sejtették, hogy már az 1700-as évek előtt is állhatott itt épület, de egy véletlennek köszönhetően az egyik munkás talicskával együtt beszakadt a pincerendszerbe – így fedezték fel azt a föld alatti, titkos alagútrendszert, ami egy esetleges vész esetén a család menekülési útvonalát biztosította három irányba (a kripta felé, Kállósemjénbe és a Volkenstein-kastélyig). Sajnos ezek a járatok beszakadtak, a régészeti feltárás még várat magára.

Az épületben egy márványtábla mögött úgynevezett időkapszulát helyeztek el, amiben fotókon és videókon örökítették megy Kelet-Magyarországot, a Nyírséget, valamint a kastély felújításának mozzanatait az utókor számára. A kiállításon rajzolt-festett képeken elevenedik meg a kastély kezdeti állapota és felújításának lépései.

A tárlat

Bőrtalpú mamuszt kell a cipőnkre húzni, mielőtt a szépen felújított épület faberakásos parkettájára lépnénk. A termek korszakról korszakra haladva mutatják be a Kállay családot. A középkor gazdagságáról nem csak a patinás fegyverek és tárgyak tanúskodnak: az olasz trónszék annak állít emléket, hogy a Kállayak az Árpád-ház kihalásának végére pallosjoggal rendelkeztek – vagyis olyan nagy hatalmuk volt, hogy halálos ítéletet hozhattak bárki élete felett.

Érdekes felfedezni a kiállított tárgyak tükrében, ahogy az újkorban a család és a birtok is hanyatlásnak indult a török portyák miatt. A néhai gazdagságról árulkodik az ezüstszálakkal átszőtt faliszőnyeg, a szegénységet az egyszerű használati tárgyak sugallják. A tárlat sok eredeti, Kállay-tulajdonban lévő bútort és festményt őriz az utókornak - láthatunk itt eredeti Benczúr Gyula-alkotást is a 18. századból.

A kártyaasztal arról árulkodik, hogy a Kállayak nem vetették meg a dzsentriélet örömeit – ennek viszont Kállay Miklós látta kárát, aki, mire megörökölte volna a több tízezer holdas birtokokat, addigra a terület százholdasra zsugorodott, az is tele adóssággal, amit neki kellett kemény munkával tisztára mosnia.

Címer és intarzia

A család címerével nemcsak a kiállításon, hanem az épület homlokzatán, a parkban, Kállósemjénben és a közeli falvakban is gyakran találkozhatunk. Minden elem egy-egy szimbólum: a sárkánygyík az életük folytonos megújulását és körforgását jelenti, a sisakos alak a vitézségre utal, a hal a kereszténységre, a két szív a királyhoz és a vármegyéhez való hűségre. A latin „In asperis et prosperis” felirat jelentése: balsorsban és szerencsében is.

A kastélynak hajdan elegáns, intarziás kazettapadlózata volt, aminek egyedi megjelenését az alap fától eltérő színű, tónusú, formára vágott faberakás adta. Az, hogy most a régi pompájában láthatjuk, és járhatunk is rajta, tulajdonképpen annak a szerencsének köszönhető, hogy az eredeti, ismétlődő mintázat egy egészen pici része megmaradt, amiből rekonstruálni tudták a régi állapotot. Amikor az épületből kiköltözött a család, néha fát vágtak a szobákban vagy különféle vegyi anyagokat tároltak a padlón, de a legnagyobb csapást mégis az 1944-ben betörő szovjetek jelentették, akik felszedték a padlózatot, és fűtőanyagként eltüzelték a cserépkályhákban.

Híres Kállayak

Az 1200-as évekig visszavezethető családfa számos híres embert számlál. Kállay Pál például Mátyás király fekete seregében szolgált; Kállay András sokat tett a vasúthálózat kiépítéséért és az ország árvízmentesítéséért. Két pénzügyminiszter is kikerült a famíliából: az egyik Kállay Benjamin „Béni” (az Osztrák-Magyar Monarchia idején), a másik Kállay Tibor, aki Trianon után hozta rendbe Magyarország anyagi helyzetét – nevéhez kötődik a pengő, ami később annyira elértéktelenedett, hogy az utcán söpörni lehetett a bankjegyeket.

Kállay Miklós, a család leghíresebb tagja Horthy idején volt miniszter, majd miniszterelnök. Azt remélték tőle, hogy kihúzza a magyarokat a világháborús helyzetből. Politikájában tartotta ugyan a németekkel a szövetséget és a kapcsolatot, de folyamatosan lazított rajta. 1944-ben, amikor a németek betörtek, elhurcolták őt Németországba - onnan később az amerikaiak szabadították ki. Feleségét, Kállay Helént precíz, kemény asszonynak tartották, aki hű volt a férjéhez és jószívű az emberekhez. Adakozókészségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Hitlertől kapott vadonatúj repülőgépet azonnal a vöröskereszt szolgálatába állította. Ő a háború végén, Buda ostroma közben vesztette életét. 

Kállay Miklós a német fogságból való szabadulása után emigrációban töltötte utolsó éveit, New Yorkban temették el. Kifejezett kérése az volt, hogy amikor az utolsó szovjet katona is kiteszi a lábát Magyarországról, illetve a kállósemjéni birtokról, akkor hozzák őt haza, hiszen csak az őseivel nyugodhat. 1993-ban kérésének megfelelően a hamvait a kastély keleti szárnyában álló kriptába helyezték, ma is itt nyugszik a család sok más tagjával együtt.   forrás: termeszetjaro.hu

Kastélykert

A kúriához tartozó park  háború után megmaradt része védettséget kapott, különösen értékes benne a hársfasor. A kastélykert színpompás fái és bokrai között tett séta önmagában kellemes időtöltést és hasznos információszerzést jelent, hiszen a különböző növényekről információs táblák adnak tájékoztatást.

A botanikai érdekességek mellett a látogatók számára kialakított attrakciók teszik izgalmassá a látogatást: a kúria mellett található kiszolgáló épületben korabeli berendezési tárgyakat bemutató cselédszoba és konyha valamint egy korabeli garázs kapott helyet.

Autó

Dr. Kállay Miklós első autója egy szürke Fiat volt. Szeretett vezetni, egyszer Székely környékén egy homokversenyen is részt vett a többi urasággal együtt. A család tulajdonában volt egy fekete, lenyitható tetejű, nyitott Ford is, a három Kállay fiú ezen tanult meg vezetni a sofőrtől, Jaroscsák Andrástól. Édesanyjuknak egy osztrák Steier kocsija volt, amit a fiai rendszeresen kölcsönkaptak tőle. Jaroscsák András az 1930-as évek közepén meghalt, utóda Béda Mihály lett, aki Semjénben látott el sofőri és inasi feladatokat.

Ma a kiszolgáló épületben lévő garázsban áll a kúria egyik legnagyobb büszkesége, egy eredeti 1931-es Ford A modell, mely a boldog békeidőket hivatott felidézni. Azok a vendégek, akik nem elégszenek meg a látvánnyal, külön díj ellenében ki is próbálhatják ezt a különleges autó matuzsálemet.

Játékok a kastélykertben

A hangulatos, különleges növényekkel díszített pihenőparkban sétányok vezetnek a zenepavilonhoz, a régi idők focipályájához és a teniszpályához. A parkban a gyerekek a régi játékszerek segítségével időutazást tehetnek a múltba, várja őket egyebek mellett a méta* és bige**. Az egyik sétányon található az autentikus kerékpárok és egyéb korhű járművek bemutatója, ahol az eszközöket kis is lehet próbálni.

* Hagyományos magyar labdajáték, amelyet két, tíz-tizenöt főből álló, ütőkkel felszerelkezett – többnyire gyerekekből, diákokból álló – csapat játszik.

** 5-10 cm hosszú, 3-4 cm átmérőjű, mindkét végén kúposra faragott botocska végére egy másik, hosszú bottal rácsapnak, az felpattan, majd még a levegőben újra el kell találni és minél messzebbre, vagy adott célba ütni.

Kápolna

Miután Kállay Miklós családjának birtokába került a kállósemjéni kúria, első intézkedéseinek egyike a családi kripta megépítése volt a kúria parkjában.

A nyíregyházi temetőből áthozatta szüleinek földi maradványait és úgy tervezte, hogy testvéreivel együtt az ő végső nyughelye is a kápolna kriptája lesz. Erre azonban sokáig kellett várnia a miniszterelnök leszármazottainak, hiszen emigrációban hunyt el 1967-ben és csak 1993-ban hozták haza hamvait, hogy mégis Kállósemjében leljen örök nyugalomra.

forrás: kallaykuria.hu