Budapesti séta — Jókai-kert

A Svábhegyen húzódik meg Budapest egyik különleges természetvédelmi területe, Jókai egykori villájának kertje. A védett történeti kert a város páratlan panorámája mellett gazdag növényvilágot tár a látogató elé. A növények jó részét még Jókai és Laborfalvi Róza telepítették.Jókai Mór életében meghatározó volt a természet- és kertszeretet. Kertészet iránti szenvedélyének hódolva vásárolta meg 1853-ban a Svábhegyen lévő telket - egy felhagyott kőbányát - a rajta álló házzal együtt. A területet borító sűrű bozót helyébe szőlőt és gyümölcsfákat telepített. A gyakori erős szél ellen hársat, juharféléket, szilt, barkócát (berkenyét), vadgesztenyét, diót ültetett, a ház körül kisebb díszparkot alakított ki. A svábhegyi családi ház kertjében zajló szüretek a magyar művészeti élet nagy eseményei voltak, a korabeli szellemi élet egyik központja alakult itt ki. Fájó, hogy Jókai végakaratával ellentétben a Kerepesi temetőben nyugszik. Hogy miért, vezetőnktől megtudjuk. Ott szoktuk emlegetni hársfáit, melyek alatt szeretett volna megpihenni, itt a hársfái lombjai alatt emlékezünk rá. (Értesüléseink szerint a Jókai Emlékszoba megnyitása idén még bizonytalan.) 
A kert az író halála után gazdát cserélt, majd fokozatos hanyatlásnak indult, s az épületet rossz állapota miatt le kellett bontani. Hogy a kert újra méltó legyen megálmodójához, Jókai szellemében állították helyre, gyümölcsfákat ültettek, rózsakertet és szőlőlugast létesítettek, összefogásban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai. A Jókai-kert 1975 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület, 2007 óta pedig védett történeti kert, a Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINPI) bemutatóhelye. Látogatásunk alkalmával szakvezetővel tekintjük meg a páratlan kertet s így bepillantást nyerünk a DINPI munkájába. A kertben található Steindl-villát leutóbb lepusztult állapotában láttuk kívülről, azóta teljeskörű rekonstrukción esett át és az ugyancsak felújított, egyedülálló madárpreparátum-gyűjteményt költöztették falai közé. A villaépület nem Jókai tulajdona volt és nem is az építész Steindl Imréé, hanem Steindl Ferencé, a 19. század egyik legismertebb műbútorasztalosé, aki testvérével, Steindl Károllyal (Steindl Imre édesapjával) építették. Vajon sikerült megmenteni a svábhegyi villaépítészet eme szép emlékét? A faragott ajtó- és ablakkereteket, szép előtetőt, belső falépcsőt látva ki-ki választ talál a kérdésre.  Ajánlott olvasmány

Találkozó:  09:30 órakor a Városkút megállóban   (Széll Kálmán térről 21-es vagy 21A autóbusz, Boráros térről 212-es autóbusz vagy fogaskerekű)

Részvételi díj: klubtagoknak 2000 Ft (vagy a helyszínen érvényesítendő a Budapest-bérlet), nem klubtag vendégnek 4000 Ft szervezési díj fizetendő + ugyancsak előre fizetendő a kert- és irodalomtörténeti szakvezetés díja "Madárország" kiállítással együtt 1600 Ft

Külön fizetendő költségek  Tájékoztató a Barátság Klub programjaihoz
Klubtagsági Hírlevél