Budapesti séta — Pálosok nyomában

szerkesztés alatt

A török uralom alól felszabadított Pesten és Budán szinte mindent az alapoktól kellett kezdeni. Alig volt ép ház, alig volt tetterős, vízióval rendelkező lakosság, nem volt közintézmény, ami a hajdani középkori fővárost szolgálhatta volna. Ilyen körülmények között vállalkozott a dinamikusan erősödő pálos rend arra, hogy a romos belvárosban, egy török mecset mellett templomot és kolostort épít, és minden erejét az egyház szolgálatába állítja. Sétánk kiindulópontja a pesti pálos templom, amelyet ma Egyetemi Templomként ismerhetünk. Lenyűgözően gazdag belső díszítésében megelevenedik a rendtörténet több kulcsmozzanata, amelyeken keresztül megismerhetjük a pálosok növekvő és hanyatló korszakait, valamint azok barokk kori értelmezését. A templom szomszédságában, a hajdani kolostorban, ahol ma a Központi Papnevelő Intézet működik, a barokk kori pálos fafaragás másik kiemelkedő remekét láthatjuk majd. Ezt követően pedig a környék egy ismeretlenebb, pálos vonatkozású emlékére vetünk egy pillantást. Utunkat ezután a Duna jobb partja felé vesszük, átsétálunk a Gellérthegy lábához. Éppen idén 90 esztendeje, hogy a magyar földből sarjadt szerzetesrend visszatérhetett szülőhazájába, ahonnan 1786-ban II. József döntése nyomán távozni kényszerült – lezárva ezzel azt a fényes korszakot, amelynek emlékeit Pesten megismerhettük. A gellérthegyi barlangba 1934 májusában érkező néhány magyar és lengyel szerzetes nyitotta meg a rend hazai történetének 20. századi fejezetét. Sétánk zárásaként felsétálunk a Gellért-hegy oldalában lévő Sziklatemplomba, melynek belső ter a 20. századi viszontagságok és a pálos rend hűségének emlékeit egyaránt őrzi. (forrás: palosoknyomaban.hu)  Csoportunk létszáma max. 15 fő lehet.

Helyszínek: Egyetemi templom – Központi Papnevelő Intézet pálos könyvtára – Váci utcai pálos emlékek – Sziklatemplom

Külön fizetendő költségek  Tájékoztató a Barátság Klub programjaihoz
Klubtagsági Hírlevél