Kerekecske dombocska — Szerencs, Tállya, Monok

 
A „Hegyalja kapuja”-ként emlegetett Szerencs vára nyitja kirándulásunkat a Rákóczi család egykori rezidenciájától Kossuth Lajos szülőföldjén át a tállyai borok kerekdombi vigadalmáig „egy napi járásra” felfűzve.

Szerencs két jelentős műemléke a hangulatos parkkal övezett reneszánsz stílusú Rákóczi-vár és a református templom. A Zemplén Múzeumnak helyet adó várban a történelemből ismert, egyre nagyobb vagyonnal és tekintéllyel rendelkező Rákóczi dinasztia történetét követjük nyomon. A város múltjának aranykora a 16-17. sz. fordulójához, az erdélyi fejedelemnek megválasztott Rákóczi Zsigmond korához köthető, aki jelentős területű birtokainak központjává fejlesztette a szerencsi várat. A múzeum „Szerencs és a Rákócziak” kiállítás mellett láthatjuk a páratlan, Dr. Petrikovits László fogorvos-műgyűjtő nemzetközileg is jegyzett képeslevelezőlap-gyűjteményét és az ikonikus szerencsi csokoládégyár száz évének „Édes évek” nosztalgikus bemutatását. (Sokunknak az a konyakmeggy volt az igazi, az a mogyorós csoki volt a legfinomabb!) A református templom legnagyobb eseménye az 1605-ben tartott országgyűlés volt, mikor Bocskai Istvánt az ország fejedelmévé választották. A templomban nyugszik Rákóczi Zsigmond. (Tudta, hogy egy harci cselekmény következtében nyitott koponyával élt a fejedelem?) Késő reneszánsz vörös márvány síremlékét három fia készíttette 1618-ban. Említésre méltó, hogy a város művelődési házát Makovecz Imre tervezte.

Monok híres szülötte (1812. szept. 19.) Kossuth Lajos, a 19. sz-i magyar politika egyik legjelentősebb alakja. A copf stílusú házat Andrássy István gróf építtette 1782-ben, a Kossuth család 1799 őszétől 1803 tavaszáig lakott benne.  A szülőházban még most is áll a kandalló, melynek tüzénél melegedett a kis pólyás Kossuth életének első telén. A Kossuth Emlékmúzeum központja lett a Kossuth-kultusznak, ápolják emlékét és gyűjtik a kivételes tehetségű államférfi személyével és munkásságával kapcsolatos relikviákat. Monok másik, jelentőséggel bíró épülete a nem túl jó állapotban lévő Andrássy-kastély. Falai között általános iskola működik. A 17. sz. közepén gróf Andrássy György építtette. Az ovális alakú díszterem rokokó falfestése a XVIII. századi magyarországi képzőművészet egyik jeles alkotása. Készítője valószínűleg azonos az edelényi kastély és a tőketerebesi pálos templom mennyezetének festőjével. Kirándulásunk érdekes színfoltjának ígérkezik a Fodrászmúzeum, régi berendezéssel, ma már furcsa eszközökkel, szakmatörténeti érdekességekkel. 

Tállya szőlőkkel borított dombok közt fekvő község a Világörökség részeként számon tartott Tokaj-Hegyalja borvidék egyik jelentős települése. Helyi sétánkhoz egy kis boros hangulatot a hétvégén zajló Kerekdomb Fesztivál gasztronómiai rendezvény nyújt. Kanyargós kis utcáit járva, több, még ma is álló épület, pl. a Rákóczi-kúria falaiban is találhatóak a hajdani vár emlékei. A település birtokosai a Rákócziak, Lórántffy Zsuzsanna, Trautson, majd a Bretzenheim és a Maillot család — mindegyik Tállyán hagyta névjegyét. Élt itt is két csodarabbi, a feljegyzések szerint itt kezdte el fordítani a Bibliát Károli Gáspár. Evangélikus templomában keresztelték meg Kossuth Lajost, temetőjében nyugszik a magyar verbunkos zene mestere, Lavotta János. Különböző számítások szerint Tállyán van Európa mértani középpontja, erre egy Európa közepéről kiemelkedő, fából faragott stilizált madárszoborral emlékeztet. Katolikus templomának Szent Vencel mellékoltárképet a híres osztrák festő, Maulbertsch festette. Mi maradt ki a látnivalók felsorolásából? Tartson velünk, fedezzük föl együtt a „pápához illő bor” termőhelyét!      

Találkozó: 06:45  Indulás: 07:00 órakor  1146 Budapest, Dózsa György út 1.     

Részvételi díj: 21 400 Ft (klubtaggal együtt utazó vendégnek) 

Klubtagnak: 18 900 Ft 

Külön fizetendő költségek  Tájékoztató a Barátság Klub programjaihoz
Klubtagsági Hírlevél   Térkép