Az osztrák fővárost félkörben körülöleli az Alpok észak-keleti nyúlványa, a Bécsi erdő (Wienerwald), mely a bécsiek kedvelt kirándulóhelye. Schwechat-folyó csobogó vize, a táj bája Straust is megihlette, zenével köszöntötte e vidéket. Kirándulásunkon mesés helyeket keresünk föl, tartalmas látnivalókkal.
Mödling. A húszezer lakosú városka szinte nekitámaszkodik a sziklás hegyvonulatnak. Az egyik sziklán a frank Babenberg hercegek egykor büszke várának romja látható. A városka mögött emelkedő hegyek közül tör elő a zúgó Mödling-patak, itt ér ki a Bécsi-medencére. A kisváros legépebben maradt épülete a Herzoghof, legrégibbi műemléke a roman stílusú, XII. századi Csontház. Jellegzetes, kerek építményét a XV. sz-ban épült gótikus Szt. Othmár templom mellett találjuk. Figyelemre méltó az Ispotály-templom gótikus bordahálózata és az 1548-ban épült, szintén gótikus Városháza. Beethoven 1818-1820 között élt itt, itt írta a Missa solemnist.
Mayerling. Az Osztrák-Magyar Monarchia történelmében jelentős hírnévre szert tett településen a múlt században csupán az erdők sűrűjében meghúzódó vadászház és néhány épület volt itt. Ezek egyikében történt a „Mayerlingi rejtély, a tragédia”. A „tetthely” ma már nem látható, helyébe Ferenc József egy neogótikus templomot és mellé egy kis kápolnát építtetett. A főoltár pont ott van, ahol a két holttestet megtalálták.
Rudolf, Ferenc József és Erzsébet királyné egyetlen fia, nyughatatlan természetű ember volt, képtelen volt elfogadni az udvar merev szabályait. Az apjával folytatott egyik heves vita után kedvesével, Vetsera Mária bárónővel Mayerlingbe utazott. 1889. január 30-án fedezték fel a szerelmesek holttestét. Látszólag kettős öngyilkosságot követtek el, Mária mérget ivott, Rudolf pedig főbe lőtte magát. A tragédia okára és körülményeire azonban mindmáig nem derült fény.
Heiligenkreuz. A 305 m magasan fekvő festői szépségű falu apátságát 1135-ben Babenbergi Szt. Lipót őrgróf alapította. Azóta naponta hétszer zsolozmáznak a szerzetesek. A kolostor együttes egykoron a Babenbergi család vallási központja és temetkezési helye is volt.
A hosszú hajós, román stílusú templom üvegablakait 1300-ban készítették, barokk oltárképeit M. Rottmayr és M. Altomonte festette. A bal oldali falon látható XVI. sz-i képszőnyeg brüsszeli munka. A remekbe faragott kórus 1707-ből való, Giovanni Giulio műve, ahogy a kolostor nagy udvarán álló Szt. József-szobrot és a Szentháromság-szobrot is ő alkotta. A templom legnagyobb orgonáján Schubert sokszor játszott. A rendház kerengője 1220-1250 között épült, 300 kis vörösmárvány oszlop díszíti, stílusa átmenet a románból a gótikába. A templom keleti szárnyához csatlakozik az 1240-ben épített alacsony káptalanterem, ahol számos Babenberg őrgróf s herceg nyugszik, köztük az utolsó Babenberg is, Harcias Frigyes, aki 1246-ban esett el a magyarok elleni Lajta menti csatában. A törökök Bécset kerülgetve sok sírt feldúltak, a kolostort felgyújtották. A XVII-XIX. sz-i felújítások során emeletes árkádokat, barokk kapuzatot kapott. A kolostorban múzeum, képtár és könyvtár működik. A közeli temetőben helyezték örök nyugalomra a „Mayerlingi tragédia titokzatos szereplőjét”, Vetsera Mária bárónőt.
Találkozó: 6:00; Indulás: 6:15 órakor 1146 Bp., Dózsa György út 1.
Részvételi díj: 23 900 Ft (klubtaggal együtt utazó vendégnek)
Klubtagnak: 21 400 Ft
Kirándulásunkra a minimális létszám 25 fő, maximum létszám 42 fő. Előzetes tájékozódásunk szerint belépőkre 25 euro szükséges mely az autóbuszon kerül összeszedésre. Pénzváltásra nincs lehetőségünk, ezért kérjük szépen az összegről lehetőleg apró címletekben előre gondskodni. Köszönjük!
Javasoljuk, hogy külföldi kirándulás előtt pár nappal kössön honlapunkról betegség-, baleset- és poggyászbiztosítást (BBP) bankkártyája használatával!
Külön fizetendő költségek Tájékoztató a Barátság Klub programjaihoz
Klubtagsági Hírlevél