Nógrád szelencéi - Balassagyarmat, Szécsény, Benczúrfalva

Nógrád dimbes-dombos vidékén kirándulásunk első állomása Balassagyarmat, a „Palócország” fővárosaként és a legbátrabb városként (Civitas-Fortissima) emlegetett határvárosunk az Ipoly folyó mentén. A rézkor óta lakott település nevét a hét honfoglaló magyar törzs egyikérõl, Gyarmatról, valamint a Balassa család nevébõl eredeztetik. A jelentős múlttal rendelkező város megőrizte különleges hangulatát. Mindez talán annak az eredménye, hogy bár 1790-től 1950-ig Nógrád vármegye székhelye is volt, de a trianoni békediktátummal elvesztette az Ipoly túlpartján fekvő területeit és a II. Világháború után szinte kimaradt a fejlesztésekből, (a megyeszékhely Salgótarján lett), a város megőrizte építészeti jegyeit, szellemi örökségét. Hogy miért a legbátrabb város és kik is a palócok, azt majd Idegenvezetőnk meséli el kedves vendégeinknek. A palóc főváros elnevezés nem mástól, mint Mikszáth Kálmántól származik. A „jó palócokat és tót atyafiakat” is Ő emelte be az irodalmi köztudatba. A sokáig csúfnévnek számító elnevezés manapság már büszke öntudattal vállalt különlegesség. A Palóc Múzeumban és a Palóc Házban a bölcsőtől a sírig követjük nyomon a babonák a népcsoport szokásait, babonáit és hiedelmeit, a népművészet csodás alkotásait. Merőben másféle alkotásokkal találkozunk az első hazai Kerékpármúzeumban, ahová újabban mindenki betér, aki a városba látogat. Nemrégiben hozták létre és az a hír járja, hogy érdemes megtekinteni.
Kirándulásunkat Szécsény városában folytatjuk, ott, ahol 1705-ben országgyűlést is tartottak. A történelmi városközpontban találjuk a Ferences templomot és rendházat, melyet helyi vezető kalauzolásával látogatunk meg. A Ferences templomot Szécsényi Tamás pápai engedéllyel az 1330-as években emeltette, gótikus stílusban. Gyönyörű barokk berendezését osztrák és magyar mesterek készítették. A templom legértékesebb része a csillagboltozatos gótikus sekrestye, ahol úgy tudják, hogy 1706-ban II. Rákóczi Ferenc is imádkozott. Délidőben tartunk egy kis pihenőt, majd a sétálóutcában megtekintjük a ferde tűztornyot, az egykori vár bástyáját és (kívülről) a Forgách-kastélyt a szépen gondozott parkjával. Innen utazunk tovább újabb élményekért, a frissen felújított Benczúr Kúriába. „A nógrádi dombok között, a Megyer-patak mellett fekszik Szécsény-Benczúrfalva, ahol Benczúr Gyula élete utolsó éveiben élt és alkotott. A község neve 1927-ig Dolány volt, ekkor vette föl tiszteletből a híres festőóriás nevét. A régi kastély egy dombtetőn állt, sűrű erdővel körülvéve, az alig százötven házból álló falu felett. Benczúr beleszeretett a fehérre meszelt kúriába, melyet Mikszáth tanácsára vett meg. Felújította az elhanyagolt épületet, és a csendes kúriából családjával ritka szép otthont varázsoltak. Reneszánsz és rokokó bútorokkal, valamint értékes műkincsekkel, keleti szőnyegekkel. A kastélytól alig néhány lépésre Benczúr önálló műtermet alakított ki egy eredetileg magtárként funkcionáló épületből. Olyan művek születtek itt mint az Európa elrablása vagy Krisztus az Olajfák hegyén.” (forrás:NÖF) Sok szép élménnyel gazdagodva estére térünk vissza kirándulásunkról Budapestre.  térkép

Találkozó: 07:15  Indulás: 07:30 órakor  1146 Budapest, Dózsa György út 1.  

Részvételi díj: 17 400 Ft (klubtaggal együtt utazó vendégnek) 

Klubtagnak: 14 900 Ft 

  várólistára (amint szabadul fel helyünk, értesítjük)

Külön fizetendő költségek  Tájékoztató a Barátság Klub programjaihoz
Klubtagsági Hírlevél